13

soha nem volam allergiás semmire. eddig... úgy tűnik, most mégis, és úgy nézek ki, mint egy túrórudi... ráadásul be van dagadva a kezem és viszket is. vélhetően az eperre vagyok, csak akkor azt nemértem, hogy miért 18 év kellett hozzá, hogy erre rájöjjön a szervezetem. ráadásul pont az eperre... ez sokféle szempontból nincs rendben...
tegnap nosztalgia volt ezerrel. igazából nem tudtam eldönteni, hogy minden, vagy semmi se változott... de valószínűleg az utóbbi. ott soha semmi nem változik. csak a gyerekek. naés? az természetes. ez volt az utolsó évfolyam, akiket még úgyahogy ismertünk, mostantól aztán tényleg senkit... jaaaaj, ehhez kell, hogy az ember ott töltse a gyerekkorát. annyi, de annyi mosoly villan össze, hogy "heh, teis ittvagy, hiába, svábbál van..."kiélhettem határtalan pedofíliám, és csak egy bizonyos szintig zavarja az embert, hogy elméletben felnőtt meg ilyesmi, a félhomályban már tökéletesen mindegy, hogy felsős vagy-e, alsós, gimis, vagy felnőtt... nah és pont ezért jó ez.
ma millával a képzelet birodalmába utaztunk. még mindig imádom a pasast. és még mindig nemvágom, hogy képes ilyen fura feszültséget kelteni, miközben kattogsz, szép, és még röhögsz is. asszem ezt hívják zsenialitásnak? valahogy úgy.
dúrva ez a csalánkiütés nevű cucc. lehetőleg kerüljétek el.