ismételten százezredszerre is köszönöm a mindenkinek, mert ha mindannyian szenvedünk is valamiért, akkoris hálás vagyok, hogy körtáncot járhatok az első emeleti zsibongóban, és hogy nosztalgiázhatok a butabutákkal a teaházunkban.
2011. február 18.
18
a lábam most mondta fel a szolgálatot, köszönte szépen a dupla mozgástréningeket és hasonlókat. nem tudom, mi üthetett belém szeptember óta, de kezdek ráébredni, hogy valami tudatalatti mélydepresszióm lehetett eddig, legalábbis a nagy mennyiségű elektro-instrumentális-, illetve filmzene a telefonomon erre enged következtetni. Egyébként még tíz napja van ennek a hónapnak, hogy valami izgalmas történjen (a februárok jók abban, hogy mindent a feje tetejére állítsanak.). éés
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése