5

imádom a nyári zuhékat! legszívesebben vízparton nézném, ahogy elvonul a vihar...
túrórudi tortát sütöttünk ollival, aztán délután sesével és millával tárgyaltuk ki, hogy miért is szép mégiscsak az élet. némi traubisodával a szimpla különböző puha ülőalkalmatosságain heverve. aztán betértünk meghallgatni herceg és kis(?) családja koncertjét, és még mindig kivagyok, hogy hogy lehetnek ennyire tehetségesek mind.

jó itthon, meg mégsem.
sétálni grófnével a körúton végig, annyira vártam már ezt. meg magát pestet, hogy körülöttem legyen. és mégis, úgyérzem, hogy most csak bittersweetben tudnék végigmenni, üvöltve énekelve, mert a másik felem valahol nagyon lemaradt barcelona mellett, és jó is itthon lenni meg nemis...
visszakéne menni, hogy visszaszerezzem a másik felem.
de legalábbis tengerközelbe. hogy ne legyen kéznél az internet, ami lehúz, altat, befed, de mindenesetre nem tesz jót.
és még mindig esik, kívácsi vagyok, ott vajon milyen az idő, meg milyen az idő goirlében, amit semelyikünkse tud, hogy hogy kell kimondani.