21

az újabban kialakult napi rutinom megszakadt sajna. minden délelőtt "lemegy, vizet beönt, filtert betesz, fél fát belerak, beteszi a gépbe, vár, kiveszi, neocitránt(fújfújfúúúúj!!!!) beleszór, mézet (fújfújfúúúúúúúúúúúúúúúúúúj!!!) belecsurgat, visszamászik vele, kiolvas egy darren-részt megint" -et toltam. ma vissza kellett menni a dokihoz, hogy kifogjam a legidiótább anyukát, aki több mint háromnegyed órát kávézik a dokimmal......... ráadásul szerencsére ugyanő állt előttem a patikában is... plusz félóra... imádom, tényleg...
amúgyis borzasztó volt! én, aki osztrákiában úgy megedződtem a hidegtől, most komolyan a fagyhalállal küzdöttem, nem beszélve arról, hogy nem voltam kint három napja és nem vettem észre, hogy kint hó van...
szóval szerencsére most megint itthon lehetek a melegben. tulajdonképpen egész nap olvasok, meg elkezdtem mangákat gyártani sorozatban, xtrem tv-t nézek(mert ott délelőtt is van adás, (nem úgy mint egyes más sportcsatornákon, ahol egész nap topshop megy! argh) és egész jó snowboardos pasikat mutogatnak), végre megtanultam pár butaságot zongorázni, amit szeretek, meg persze net. (meg angoltanulás, kis dózisokban, nehogy megártson:S) magyarul csupa olyasmit, amit a szürke hétköznapokba nem tudok beiktatni. és ezt egészen élvezem is. tartok tőle, hogy csak addig, amíg nem találkozom pszichoterapeutánkkal (akit lehet ideje átnevezni szadistának).
én egész jól megvagyok a vámpírokkal meg az antibiotikummal, de mostmár kezdetek hiányozni.