nem teljesen százas az érzékenységi küszöböm, amikor random blogcikkeken elsírom magam meghatottságomban...
még mindig kegyetlenül szar állapotban, bár már nem zihálok félórát miután felmásztam a galériára.
még mindig minden jó nélkülem történik, bele akarok kerülni az élet körforgásába de fertőzve, lábremegességel hogy?
a filozófiatörténet kibírhatatlanul uncsi. még az átlagnál is nehezebben vehető rá az ember a tanulására.
pocak! sokadik az utóbbi időben (szép évszak a nyár). sztárgyerek utoljára sztem nora váltott ki ekkora lelkesedést belőlem. feltehetően természetfeletti szépségű lesz, szőke, hatalmas barna szemekkel, szeplőkkel, és frenetikus színészi képességekkel. és remélem fiú. húsz év a nő javára sok?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése