2011. március 17.

17 ...már.

fél napra kitiltott engem a saját blogom magából. lehet, tud valamit, de esküszöm, hogy ártatlan célokkal kívántam firkantani valamit...
tulajdonképpen nem sok okom van, hogy különösképp jól érezzem magam. de a természet egy nagyon furcsa dolog, mert még az esős-beborult időtől is lelkesedek, még a nyomott tavaszillattól is bezsongok, ami keveredik az eső meg a városi kosz-szaggal... oké, hogy tavasz meg minden, de nem gondoltam volna, hogy ennyire számít... valószínűleg az utóbbi hetek kríziseit nem kis pityergéssel és vitákkal, meg fejszellőztető sétákkal oldottam volna meg, ha ugyanez tél közepén történik, hanem a self-harm valamelyik alfajával... de így minden teljesen tűrhető. szeretem a tavaszt.
ezenkívül sweetie teljesen beletrafált, végérvényesen rájöttem, hogy nekem valami fizika-filozófia-jellegű szakra kellett volna mennem, ugyanis
there're things you never broach if you're smart, if you value your continued existence, if you have any plans about seeing tomorrow there're things you never ever broach... és az az időhurok, időutazás, időparadoxon, térparadoxon, pillangó-hatás, álomparadoxon, párhuzamos univerzumok, alternatív valóság/történelem/univerzum-témakör. egyre durvábban geek vagyok. segítség...
nah, arra éppenséggel lenne szükségem. most legyek okos. vagy ha nem sikerül, legalább mindenképp őszinte.
érdekes megfigyelni a témaváltásaimat, amik egynes arányban vannak összevissza gondolkodó agyammal.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése