leszállok a troliról, erre ott áll keanu reeves kb 15 évesen. annyira megijedtem tőle, hogy majdnem fennmaradtam.
nagyon ügyes voltam. bepakoltam a selecciónt is. nem rohantam ki sírva a vizsgáról, pedig már ilyen is történt. sőőt. jó volt, na. ráadásul én voltam a rangidős. mármint zongorából, amúgy nem. és ilyenkor olyan felelősségtudtatosan tudok úgy csinálni, mintha nem izgulnék, hiszen ha én izgulok, mitcsináljanak a kis tízévesek??
ma rájöttem, hogy talán nem véletlenül hittem azt kilencedikben, hogy megtaláltam a gimis éveim legjobb barátnőjét. persze azóta már elég rendesen vége, de megnyugtató néha látni, hogy hiába változott, valami még mindig ugyanaz abban a lányban. ezért felvettem a tőle kapott szoknyát, hátha szerencsét hoz. hozott.
ajánlom mindenkinek ilyen időben a fasori sétálgatást, mert nagyon kellemes, kivéve az allergiásoknak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése