2

még negyvenötpercig 100 days! éééééééééés.....
holnap remélehtően vendéglátócsaládom két férfitagja közt nézve fogok nyöszörögni, hogy ne áruljam el, kinek is szurkolok... vélhetően egész mókás lesz. olyan nagyon rég repültem, hogy most nagyonis várom, pedig ilyenkor általában három napig csak légikatasztrófákra tudok gondolni. húhúú, és igazi franciakislány leszek, majd keresek valakit, aki jó büdi sajtot eszik... és persze az első utam valamelyik chanel üzletbe vezet majd (ha wag leszek).
de igaziból meg fogok fagyni a jegesszél-eső kombótól. nembaj, normandiában belefér. csak értsék meg, ha kajás vagyok, a többi nem izgat. jah, meg nyersen ne tömjön belém senki osztrigát, én igazán szeretem a tengeriherkentyűket, de élve nem eszem sós takonyt, köszike.
hát nem mondom, hogy nincs bennem némi félsz ezzel az egésszel kapcsolatban, de azért remélem sajnálni fogok kicsit hazajönni.