10

juhúú, home sweet(?) home.... hogy csillogtassam hihetetlen magasságokat érintő nyelvtudásom...
osztrigát nem ettem, akkor se ettem volna, ha léa nem köpi ki előttem a mosogatóba, de így végképp nem, de ettem viszont csigát, ami meglepően finom. jó, csúnya, de érdemes megkóstolni! láttam szinte giccses normandiai partokat, zöld füvet, pálmát mínuszban, legelésző teheneket, barikat, lovakat. butultam nyelvekből, és végigröhögtem a hat napot. és továbbra is szeressük a más nációkat, akkor is, ha butábbak:)
most pedig self-theraphy így próba előtt, mert már megint kimaradtam mindenből.
elég agresszív állapotomban vagyok, meg olyan odamondogatós kedvemben tegnap este óta, meg előtte is már kicsit. persze ez csak kivételesen egyedi vegetációkra vonatkozik. és ezt csak erősíti a kedves márciusi fagyhalál odakint, meg a normandiai szél okozta átlagosnál rosszabb torokgyulladás, ráaádsul teljesen elhanyagoltam magam. bezzeg amikor elindultam, olyan voltam mint egy napelemes energiafejlesztő. és az idő is nyári volt. március 15-én egyszál matrózblúzban akarok napszemüvegben hazamenni, nemérdekel!!!