2009. december 6.

6

jó, hát ha nem is az életem legszebb, de a legeseménydúsabb, legfárasztóbb és legizgisebb napja címet simán elnyerte. olli megkérdezte, hogy mit csináltam volna másképp és azt mondtam, hogy többet aludnék előtte.
fullra úgy néztem ki, mint sissy, ez nem feltétlenül pozitívum, és ráadásul majdnem annyira hisztis is voltam, de ettől függetlenül nagyszerűen éreztem magam és nagyonnagyon köszönöm mindenkinek meg minden, annyira jó volt, hogy ilyen soooksoook kedves ember volt körülöttem... még akkoris ha szarul volt befűzve a ruhám és kiállt hátul meg a címke is voltam osztálytáncnál meg elle nem ment be de neeembaaaj, ez így volt jó!!!
az after húú, asszem az úgy önmagában egy hónapra elegendő élményt nyújtott, így egy éjjel nem igazán sikerült befogadnom. aki kitalálta h a livingroomban csigalépcső vezessen a wchez, az valami oltári nagy barom volt... nem látott még spicces lányt tűsarkúban, az tuti... én komolyan nem táncoltam ennyit és ilyen agyeldobósan, remélhetőleg olyan fél4től kezdve senki nem látott, aki ismerős...
de karaokeeztam madonna don't tell me-t aaaaaaaaaah.....nemtom mióta várom ezt, kb úgy 3 éve... aztán laza volt az a kis történet ott személyesen max buskohllal, aki annyira be volt szívva, hogy a nevét se tudta, de ez kivételesen nem rontott a dolgokon. egyéb történetek bonyolultak és izgisek, és annyira jó volt veletek, és csiviteltek a madarak amikor hazaértem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése