1

szia 2008!...
egy éve ilyenkor paráztam a pár nap múlva lezajló pantomimvizsgától, pedig mennyire jól éreztük magunkat! annyira jók voltak a darabok, és még carla átsületlen tortája sem vette el a kedvünket:)
februárban aztán megismerkedtünk, és itt lezárult addigi gondtalan életem, mert attól a naptól kezdve ha nem volt bajom, akkor csináltam azzal, hogy rá gondoltam, vagy hogy arra gondoltam, hogy ki gondolhat rám. és mindezt azért, mert akkor februárban egy 70-es troli megállójában -2 fok volt, és fáztunk.
így teltek azok a hetek, minden nap azon gondolkoztam, hogy vajon mi lesz, ha találkozom velük. és akárhányszor találkoztunk, egyre jobban szenvedtem természetesen.féltékeny is voltam persze, és nagyon rossz olyanra féltékeny lenni, akit szeretünk.
mint később kiderült nagyon nem alaptalanul, de ez ugye másik történet.
kitavaszodott, dancimanó nődögélt tesó hasában, még mindig szenvedtem, és közeledett az évvége. történtek ilyen dolgok, mint például a hosszúfoci, ami egy jópofa dolog volt, főleg az emlékezetes ablakban lelkizés sweetievel, meg gomba üldözése, a sikertelen gitározni tanulás, a rossz kávéautómata, meg hogy jack is beállt kosarazni, meg a kék szemeteszsákok, amik olyan színűek, mint a pólója.
és még mindig nem hiszem el, hogy képes volt beteljesülni a leírt dolog a bgs-ből. még mindig ijesztő, és egyben vicces, hogy képes vagyok hinni benne:D de jó benne hinni.
májusban az erdei iskolában megtudtam néhány megdöbbentő dolgot. a legmegdöbbentőbb azért mégiscsak az volt, hogy megszületett dani. nehéz volt az az időszak, de már minden rendben van, és ez a lényeg.
jött a nyár, meleg volt, minden rettenetesen szépnek tűnt, megtaláltam azokat, akikkel a legjobban érzem magam, és minden baromi elérhetőnek tűnt.
aztán egy szép nap leültem meccset nézni, gondoltam, megnézném, kinek is szurkol. spanyol-orosz meccs volt, villa mesterhármast lőtt, és sosem láttam ilyen lehengerlő gólörömöket, és hihetetlen volt a játék is, meg a játékosok kapcsolata, és 90 perc alatt bekattantam, és csak azt éreztem, hogy nekem ez egész egyszerűen kell, mert fantasztikus ez az egész világ, és nekem spanyol focit kell néznem.
sosem felejtem el. a meccs után belelkesedve felmentem msn-re, hogy írjak grófnének arról, hogy milyen jó volt. mire felmentem, neki már ki volt írva a fél válogatott személyes üzenetben.:)
az eb idején gyakran üldögéltem a tv előtt, aztán ausztriában ez csak folytatódott. ott már csapatosan néztük a meccseket, csipsszel, gumicukorral, és nagyon kitartóan téptünk fel a vízesések legtetejére és órákig hintáztunk gigivel, cannaval és silvaval muzsika hangját énekelve.
balatonon is voltunk, féltünk a kékszemű babától, pacsintával eb-döntőt néztünk, kicsiarakásoztunk a tv előtt, ugráltunk éjjel a sötétben a hideg balatonban összekapaszkodva és nagyonnagyon jó volt. nem beszélve arról, hogy elkezdődött a tudathasadásunk, aminek eredményei a blogomban található nevek nagy része...
volt gólyatábor is, ikerék nagyon jól megszervezték, és jó is volt, bár sok emlékem nincs, annyira fáradt voltam állandóan. egy tálból makaróniztunk ikerrel, és néztük a mécses viaszában a döglődő éjjelilepkéket. az afterparty álmos volt, sötét és szédelgős.
pantomimtábor. ó, az mulatság volt, mint mindig, a tréningek, a helyzetgyakok (főleg a hangospróbák, amiket mi fejlesztettünk ki), de legfőképp a tréfás vetélkedő(ahol bevetettük sweetievel az energiavámpírságunkat, és be is jött), és a stoppos játék, ami szimplán jó. aki nem próbálja ki, az sosem tudja meg.
szanticskán könnyen vettük az akadályokat, többedik nekifutásra elfogadták a forgatókönyvünket és rendkívül mély mondanivalókkal fűszerezve meg is csináltuk. éjjelenként pedig sorennel lelkiztünk vagy battle royalt néztünk és nagyon jókat röhögtünk rajta.
ott volt aztán a nyáron herceg, akivel lett volna valami, de aztán hosszú cívódás után lemondtunk róla, mindenesetre nagyon kellemes estéket töltöttem vele, és tényleg végtelenül jókat dumáltunk. kár, hogy közben mindkettőjükkel találkoztam, és nagyon sokat beszélgettem vele, mert ez erősen közrejátszott abban, hogy herceggel nem lett semmi.
aztán 3 hét horvátország, istenkirály volt, imádom a tengert, tulajdonképpen tengerfüggő vagyok. de hiába, 3 hét hosszú idő kiesni a pesti ritmusból, már nagyon hiányoztak az emberek.
aztán suli, teljes agyi ko, meccsek minden mennyiségben és egyre erősödő tudathasadás, faktok, elle-sztori, dani nőtt, kialakult az fj, az fgy, a házkörüli körözés száma nőtt a mondanivalóval, egyedi jövőképeink is kialakultak, próba próba hátán, koreográfiák egész délután, a hideggel beköszöntött a matekórai mandarinozás és a kismennyiségű sörtől való szédülés, aztán szása, nagy bőgés, aranyos szülinap és tegnap meg ott álltunk 4 másodperccel éjfél előtt és nyomtuk be a szánkba kongatásra a szőlőt, amit persze nem sikerült időben, viszont mindenki meg akart fulladni tőle és kellően rosszul lett:D rajzolni, azt nem tudunk, hiszen xavi szellemére azt hittük, hogy polip, de a zöldbab elmutogatása nem jelent problémát. (hiába, a pantomim...) a filmnézés egy kissé már betett, de johnny deppet még mindig szeretjük, nem úgy, mint sweetievel egy galérián aludni, amikor a másik szobában van egy kurvanagy üres franciaágy. ugyebár:D
ma lébecoltunk, pakoltunk, lencséztünk, megcsodáltuk az idei első havat és strange sztorikat kreáltunk, de ha tényleg úgy van, ahogy mondják, hogy ahogy kezdődik az év, olyan lesz az egész, akkor egy igen mókás 2009-nek nézünk az elébe azt hiszem!:)