23

ma a velencei-tónál voltunk. végre úsztam egy hatalmasat. kellett is, kiúszni magamból a tegnapot. igazából nem tudom, miért nem sellőnek születtem. a tegnap éjjel is vízközelben telt, de aztán nem éltük ki a szuicid hajlamainkat, ahogy sweetie mondta volt.
vagy ha nemis a szuicid, de a gyilkolási hajlamok ijesztően gyakran feltörtek belőlem. mindegy, eddig is tudtuk, hogy rejteznek ilyesmik bennem, elvégre csak rá kell néznem elle-re, és megjelenik a piros villogó a fejem mellett. de azért címke meg csipke tegnap kiverte a biztosítékot nálam igencsak, és a festettszőke szeplős spanyol focista a fejemben rettentően baltázni akart.
jó, hát mindegy. végülis minden mindegy, mint tudjuk, én mindig feleslegesen akarok agyérgörcsöt kapni.
az ellenkező nemet azért hívják ellenkező nemnek, mert ellenkezőképpen viselkedik, ebből leszűrhetjük, hogy valószínűleg nem fogjuk megérteni, és nem is biztos hogy kell. de azért néha nem bánnám.
nembaj. végülis nem kell, hogy mindenkinek tökéletes színpadi mozgása legyen. az sem baj, ha valaki nem tud felöltözni. de azért remélem, nem velem van a baj, hogy nevetségesnek tartom...
azért nem lehetek könnyen kibírható amikor éppen kiőrjöngöm magam :D... bár még senki nem küldött emiatt elmegyógyba, sőt, néha mások is hasonlóan viselkednek, szóval... mindenesetre ma viszonylag kevés a hangom. és viszonylag izomlázam van az ugrálástól.
és viszonylag...

nemtudom.