2

tinilányok ülnek a nemzeti múzeum lépcsőjén, és egy hangosan hápogó plüsskacsával (herbertine) hülyülnek. körülöttük szétszórt csokik, csokipapírok, müzliszeletek, és focistákat, illetve aranyos gyerekeket ábrázoló képek. az egyik franciául dumál folyamatosan, a másik bután néz, és néha hülyeségeket kérdez vissza magyarul. de már tudom, mi az, hogy "terhes vagyok" és hogy "cuki pasi" franciául.

*

megint nyertünk! nem tehetünk róla, mi már csak ilyenek vagyunk. a szerencse meg a profizmus. (könnyű ezt így utólag... majdnem lerágtam a kezem tőből meccs közben.)

***

visítva kiugrok az ablakon a teraszra a többeikhez, végre úgy süt a nap, és úgy kék az ég, és a sweet dreams-re ugrálunk.

*

négy csaj, egy szőke, két barna meg egy fekete hajú, hárman nagy napszemüvegben, kezükben szívószálas mcy-s shake-kel róják a körutat, hátra-hátra szólva leendő kőgazdag és meglehetősen csekély értelmi képességű férjeiknek.

veszélyes dolog ez a tavasz. tiszta agymenés.

elpicsultak a napok.

:)