ííííííííísteneem, most megint várhatok sacperkábé egy évet arra, hogy százféle alkoholt, teint, koffeint és taurint tartalmazó élénkítő hatású lehetőleg rosszízű löttyel nyomjam tele magam, természetellenesen hosszú ideig fenntartsam magam és mazochista módon ne hagyjam magam aludni, és emellett ráadásul még lezúzhassam a betonon magam. fene egye meg. ez szép dolog, még ha nem is tűnik annak így elsőre.
kissé hányingerem van, meg hülyén érzem magam fizikailag is, lelkileg is, meg fel vagyok pörögve, meg le vagyok tompulva, meg most ne kelljen felállnom innen a gép elől, mert az nem tenne most éppen túl jót, meg jó, hogy nem akar velem most senki értelmesen kommunikálni, mert abból nem származna semmi jó se.
amúgy meg ez így rendben is volt. kivételesen matekoztunk matekon (húúúú, tiszta beteg...). ez fárasztó dolog, nem is fogjuk gyakran űzni. persze, első meccsen le kell sérülnöm, ahogy kell. azóta se tudom, hogy egy botlásból, amikor alig értem le a földre, hogy sikerült ekkora véres placlikat szereznem. nem véletlenül van a foci eredetileg fűre kitalálva, és nem betonra. haza, aztán vásárolni, ziegler sütit, ragtapaszt és hasonló extrafontos dolgokat. aztán beton helyett kerestünk valami füvesített helyet is az erzsébettér személyében. nem ártana létesíteni valahogy több olyan füves placcot, ahol jóidőben is lehet sörözni. de még ottis kísértett minket a wonderwall. aztán úgy beindult az este, mindekit megtanítottunk szurkolni nagyon szépen, a komplett válogatott ott pompázott nekünk az új ronda kékcsíkos mezben. tulajdonképpen szívesebben játszottam volna fiúk ellen, akkoris, ha az dúrva, mert azok legalább nem tízkörömmel tépik a hajad foci címén, és nem hárman ugranak rá arra, akinél a labda éppen van. meg nem passzoltak az aurák. valószínűleg az enyém pirossárga volt, és hangosan üvöltött, hogy 'ááááááááá'. tudom, hogy most átlagos ribancnak vagyok nézve, de ő meg seggfejnek, szóval tökéletesen kvittek vagyunk. grófnét is sikerült valahogy megtalálni, jack segítségével, aki idén nem állt be kosarazni. voltunk mi mindenütt, hol fáztunk, hol ültünk, hol járkáltunk, tea, red bull, kóma, éneklés, csokiskeksz, nutellás gofridarabkák, angolterem, színespolifoam. hülye női megérzés, vagy csak logika, vagy kombinálás, mittudoménmár, szóval agyonvertem szegény gigit egy flakonnal. nem is tudja, mennyi feszültséget vezettem le benne vele. de felteszem érezte szegény. végrevégrevégre silvus beszélt. ez kell, ki kell beszélni szerintem, és ezt többet kéne. nem is azért, mert így megoldódik, hanem mert másként nem tudunk meg senkiről semmit. m még az, akit nem értek. furcsa, hogy várja, hogy rendeződjenek a problémái, de ahelyett, hogy például ezért tenne is valamit, jótékonyan elszigeteli magát egy baráttal attól, hogy véletlenül együtt lehessen azzal/azokkal(?), akivel amúgy elvileg akar. ez nekem igenfurcsa. aludni otthon is lehet. hosszúfoci meg csak egy van egy évben. most lehet, hogy gonosz vagyok, de úgy ne várjuk a problémák megoldódását, hogy még véletlenül se töltünk együtt semennyi időt. rajtunk nem múlt. már megint.
szóval már megint szép volt meg jó, de azért mindenki várta már azt a kapunyitást, ami a szabadba meg a meleg ágyhoz vezet... ez mindig így van. szép dolog ez a hosszúfoci, de egy kicsit megterhelő.
na most, hogy kiszófostam magam, megyek és megnézem végre azt a barca-bayernt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése