10 gondolkozik

nem mellesleg unalmas itthoni óráimat azzal próbálom eltölteni, hogy régi fényképeket nézegetek az osztályom életéről. azt hittem, hogy ez rém mulatságos lesz, de közben rájöttem, hogy ez egyáltalán nem az. hogy elment ez a három év! mindjárt megint itt a hosszúfoci, pedig mintha most lett volna az előző. nézem, hogy hogy néztünk ki, hogy viselkedtünk, hol voltunk, hihetetlen, hogy mindez tényleg megtörtént. alig van pár emlékkép a fejemben, nem is tudom, mi lenne, ha nem lenne ez a pár homályos fénykép. akkor még annyi emlékem se lenne, mint így. de még a képek alapján is nehezen tudok felfogni olyan dolgokat, hogy egy éjszakán keresztül egy épületben lófráltunk és nem tűntünk fel egymásnak. na meg furcsa, de senkit sem érdekel már, hogy honnan indultak a barátságaink, mindenkit csak az érdekel, hogy mi van most, meg mi lesz, pedig milyen érdekes visszanézni magunkat! olyan emberek fotózkodnak együtt, akik azóta szóba se állnak egymással, és talán már ők is jótékonyan szelektálták az emlékeiket, és nem is tudják, hogy van róluk kép. énis szelektáltam, erre igazából tegnap jöttem rá, amikor előkerestem a régi naptáraimat, amiből kiderült, hogy tavaly ilyentájt brutális sweeney todd-mániában szenvedtem a friss élmények hatása alatt. találtam a tavalyelőttiben egy-egy beírást a naptárom hátuljában vickytől és elle-től. nagyon meghökkentem:
"'vicky' a legcukisabb lányka az egész-egész kerek meg szögletes világon és őt mindenki szereti és hűű:)"
"hát igen, az 'elle'-t nem szereti mindenki, mert általában naon agresszív, meg undok, de azért van 1-2 igazán jó barátja, és csak ez számít."
a válaszaimat nem írom le, mert ez kilencedik elején történt, és amúgyse vállalom be ennyire. szóval énis szelektáltam, úgy csinálok, mintha én például mindigis tudtam volna, hogy milyen elle, pedig ódehogy, nagyonis imádtam. ki emlékszik már rá, kinek milyen volt a stílusa, milyen színű a haja, milyen kis gyerek volt még, milyen marhaságokat csinált, és hogy mi voltunk a legkisebbek a suliban. szeretném, ha jövőre megnéznénk ezeket együtt. ha nem megy a fele társaság haza inkább.

azért van, ami nem változik. nagyot röhögtem, amikor megláttam a kilencedikes ikert a kapuban a fiúcsapatban.