19

ahogy elnézem ez a tegnapi nap a fölösleges idegrohamoké volt. vagyis remélem, hogy csak fölösleges. mindenesetre sajnálom szegény többieket, akiknek túl kellett élniük a délután folyamán...
már megint sikerült megúsznom két dogát, ikerrel kezdünk félni, hogy ez a sok szerencse még nagyon visszaüt... és szeretném, ha valakinek végre elhinné a sulidokinéni, hogy az iskolai mérleg igenis 3 kilóval kevesebbet mutat, mint amennyi a valóság.
nameg dejó lenne belelátni a fejekbe! nagyon eredeti ötlet, tudom, de akkoris szeretném. bár valószínűnek tartom, hogy üvöltve menekülnék, ha mégis megtörténne.
nagyon mókás koncerten voltam tegnap, és még sosem láttam embert ennyire szétverni a dobverőjét. csak olyan vagyok megint, mint a mosottkaki, de hát ezt ugye megszoktuk.egész egyszerűen csodaszép az idő, ilyenkor kész kínzás zárt térben lenni. szürke meg fehér meg kék... üzenem a hidegnek, hogy elmehetne már, az eső is minek essen, ha senki se várja. (...mi sem vagyunk inkább szerelmesek, ha nincs, aki ezt várja. a nap süt meg minden zöld, sőt és még te is itt vagy, kár lenne abbahagyni, egy életre még kibírlak) nagyonis finom-életérzésem van éppen.
ha iker nem lenne legalább annyira hülye, mint én, nagyon várnám a szombatot. a vasárnapot egyébként is. barcelonát meg akkoris, ha csak talpasbudi lesz.