17

szeretem napóleont! kaptam belőle egy ötöst, tiszta dúrva, nem szokásom töriből ötösöket kapni.
aannyira szép a hó! csak miért február közepén jut eszébe esni? meg miért akkor, amikor pont kiengednek minket focizni?
már egyáltalán nem vagyok depis, és még füzetet is vettünk. lehet azért is, mert elle nem jött ma be. az mindig megadja az alaphangulatot...:)
tegnap nagyon okosan intéztem a dolgot, kibőgtem magam utoljára, és azóta nagyon okosnak és magabiztosnak érzem magam. (van egy tippem, ez meddig fog tartani.)
amúgy meg normális, ha az ember nagyjából napi 20 órában álmodozik olyan emberekről, akiket maximum mozgóképen látott és olyan helyekről, amiket szintén csak úgy? persze, nagyszerűen kivágom magam azzal, hogy normális, mert valahogy túl kell élni a szürke téli napokat, de mégis...
mindenesetre tényleg be fogunk szerezni egy kistapírt, és mint okosan megbeszéltük winnievel, sweetievel meg ikerrel az ápisz fele menet, génkezeltetni is fogjuk, hogy kicsi maradjon.
ha ilyesmik lennének a napok, azt kibírnám. ahhoz képest, hogy tavaly ez az időszak mindenkinek milyen rémes emlékképekben maradt meg, egész nap semmit se csináltunk, az alvás és a levelezések voltak a csúcspontok. most meg waffelinit eszem, és egyáltalán nem érzek lelkiismeret-furdalást amiatt, hogy még semmit se tanultam a holnapi fizikadogára. tartok tőle, hogy holnap már lesz. de hát carpe diem, ugyebár. mondom én, aki nagyjából kizárólag a jövőre tud csak gondolni, de arra nagyon, közelire és távolira egyaránt nagyon lelkesen.